Star Trek. Ez a két szó ma már klasszikussá lett a televíziózás - és nyugodtan hozzátehetjük, hogy a mozfilmek - történetében. Sok pszichológiai, szociológiai, társadalomtudományi tanulmány született, melyekben az ezt körüllengő rajongást és sikert kutatják. Itt és most azonban nem akarok ilyen mélyre ható részletekig elmenni, mindössze a tényeket mutatnám be. A Star Trek sikere 33 évre nyúlik vissza, és létét egy embernek köszönheti. Gene Rodenberry-nek. Ő egy olyan sorozatot képzelt el a '60-as évek elején, melyben kaland, tudomány és romantika együtt van jelen. Történeteit azonban nem a jelenbe, hanem a távoli jövőbe helyezte egy olyan világba, ahol az emberiség túltette magát a mai problémákon, annak a felismerésnek a hatására, hogy nincs egyedül az univerzumban. Roddenberry úgy képzelte el jövőnket, hogy a 2200-as évekre a Föld alapító tagja a Bolygók Egyesült Föderációjának, mely a mai Egyesült Nemzeteknek felel meg. Ennek a szervezetnek a rendfenntartó és katonai ereje a Csillagflotta, ami azon kívül, hogy katonai erő, az űr kutatásával is foglalkozik. A Star Trekből először egy pilot készült 1964-ben The Cage -- A kísérlet címmel, azonban az NBC akkori vezetői szerint a Star Trek túlságosan igényes és elgondolkoztató volt. A sors iróniája, hogy a Cage mára már unikum a trekkerek között. A Cage aztán nem is került elő egészen 1988-ig, mikor maga Patrick Stewart (Jean-Luc Picard kapitány) mutatta be egy kétórás műsor keretein belül.